A nyugat – nógrádi Nagyoroszi mikor központú térségre jellemző a strukturális és elhúzódó munkanélküliség, a képzett munkaerőhiány, elvándorlás és az egyre súlyosbodó leszakadás mind a hátrányos helyzetben élő lakosság, mind térségi szinten.
A projekt konzorciumi partnerei között jelen lévő önkormányzatok közül Szátok az a település, ahol ezek a problémák a legsúlyosabbak, összekapcsolódva a rossz gazdasági mutatókkal. Ezen a településen kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű roma lakosok száma, akik a munkanélküliségen túl komplexen súlyos lelki-szellemi – fizikai nehézségekkel is küzdenek.
Ezért az „önálló életre képessé tévő” tréningjeink közül első sorban az itt élőket szólítottuk meg, hiszen ez az a program, amely több szinten, több rétegben is segíteni képes ezt a társadalmi réteget. Célcsoportunknak a faluban élő fiatal anyákat választottuk, olyan indokkal, hogyha bennük sikerül megmozdítani valamit, hogy élhetőbbé próbálják tenni életüket, az kihathat a felnövekvő generációra, illetve a munkaképes (de legtöbb esetben éppen nem dolgozó) aktív korú férfi lakosságra is.
Az anyák iskolázottságára jellemző a maximum 8 általános megléte, vagy annak is a hiánya, emellett lakhatási nehézségekkel küzdenek, nehezen érik el mind a közoktatási mind az egészségügyi szolgáltatásokat, hiszen se óvoda, se iskola, se orvos nincs a faluban. Idejük jelentős részét az teszi ki, hogy a szomszédos falu élelmiszerüzletébe utaznak el a helyi buszjárattal, mert még bolt sincs a faluban.
Ezek mellett az egyik legsúlyosabb gond a főként fiatal fiúkat és férfiakat érintő droghasználat problémája. Több családban a családfő szerhasználó, ezért a havi családi kasszába befolyt kevés pénz sem kerül jó helyre.
Ezek a fiatal anyák a kisgyermekeik miatt nyilvánvalóan nem a közeljövőben kapcsolódnak be a munka világába, de tervünk szerint, a tréningek hatására ezek az alkalmak segíteni fogják őket, hogy a gyermekeik óvodába lépésével felvetődjön bennük a dolgozóvá válás vágya, mint opcionális megoldás az állandó pénzhiányra.
A tréningsorozatot a Szátoki Ceferino Házban valósítjuk meg, mivel ez az a közösségi tér a faluban ahová az emberek szívesen járnak, és itt volt lehetőségünk egy termet megfelelően kialakítani ennek a célcsoportnak, hiszen itt mindenképpen kis gyermekek jelenlétére is számítani kellett a fiatal nők mellett.
A harmadik alkalom témája megint az életvezetés volt, de most az önállóság kérdése után a résztvevők saját erősségeiről, gyengeségeiről szólt az alkalom.
Fontosnak tartjuk, hogy ahhoz hogy egy fiatal -jelen esetben fiatal anya- a jövőben a munkavállaláson gondolkodjék, tisztában legyen azokkal a pozitív tulajdonságokkal, amiknek ő birtokában van és meg tudjon fogalmazni egy két olyan tulajdonságot, értéket, amit szeretne elérni.
Ennek a témának a feldolgozásához egy kreatív módszert, a montázs ragasztással való képalkotást használtuk. A módszer lényege, hogy egy üres papírra különböző újságokból kivágott, vagy kitépett képet kell ragasztani, úgy hogy abból egy új mű szülessen.
Ezeket a képeket természetesen ki is lehet egészíteni egy két szóval, mondattal, de alapvetően pont azt segíti, hogy elindítsa a gondolatokat a képek nézegetése, kiválasztása, új képpé rendezése által. Nagy öröm volt megtapasztalni, hogy azok az anyukák, akik normális esetben egy percre sem tudnak elszakadni figyelmükben a kisgyermeküktől, most tudtak elmélyülten egy adott témán gondolkodni és alkotni.
A lapot kétfelé osztottuk, jobbra az erősségeikről ragasztottak, balra pedig a hiányosságaikról, nehézségeikről. A képalkotás alatt a gyermekeknek gyurmázási lehetőséget biztosítottunk, hogy minél több időt az anyukájuk nélkül, de ők is aktívan tölthessenek
Az alkotó munka után a feldolgozás következett, oly módon, hogy körbe menve mindenki felmutatta az elkészült művét és pár szóban elmondta, hogy hogyan gondolkodott az alkotás közben. A képhez utána bárki hozzá is fűzhetett saját gondolatot.
Itt is megtapasztaltuk azt, hogy kell egy olyan gyakorlati módszer, egy foglalkozás, ami mentén közös gondolkodásra hívjuk meg a résztvevőinket. Önmaguktól nehezen tudtak volna mit kezdeni ezzel a témával, de így a képekből kiindulva könnyebb volt ebben a témában gondolkodniuk és gondolataikat meg is fogalmazniuk.
Több fiatal anyánál felmerült az erősségeik számbavételénél, hogy milyen pozitívan próbálnak állni a sokszor nehéz körülményeikhez. Megfogalmazták, hogy értékesebb számukra a belső béke, és vagy akár családon belüli harmónia, mint a pénz. De előkerült erősségeikként az is, ahogy anyaként a gyermekeikért mennyivel kitartóbbá, türelmesebbé váltak. Érdekes volt viszont megfigyelni, hogy a gyengeségeiket nehezen tudták megfogalmazni. Többször meg kellett erősíteni őket abban, hogy az, élet mely területén kell fejlődniük, az nem szégyen, hanem egy nagy lépés a javulásra. Ezek után többen megfogalmazták a pénzzel való gazdálkodást, mint olyan feladatot, melyhez legtöbbször rossz megoldási stratégiát választanak.
Örültünk, hogy megjelent ez a probléma, mert jól elővezette a következő alkalmunk témáját, mely már a pénzgazdálkodással kapcsolatos.
