A nyugat -nógrádi Nagyoroszi mikro központú térségre jellemző a strukturális és elhúzódó munkanélküliség, a képzett munkaerőhiány, elvándorlás és az egyre súlyosbodó leszakadás mind a hátrányos helyzetben élő lakosság, mind térségi
szinten.
A „Gazdálkodj okosan!” – Önálló életre képesség tévő tréningsorozatunkkal a konzorciumban lévő településeken élő hátrányos helyzetű lakosságot próbáltuk meghívni és bevonni olyan programokba, mely segít nekik a társadalomba visszatagozódni. Távlati célként azt tűztük ki, hogy ezáltal a program által közelebb kerüljenek a munka világához, elősegítve egy későbbi munkavállalást és sikeres munkába állást. Jelen program a Pataki Művelődési Ház konyháján valósult meg, közfoglalkoztatott személyekkel, illetve főként azokkal, akik egyéni fejlesztésbe is be vannak vonva a helyi mentor által.
Egy Főzőklub elnevezésű, 4 alkalmas programsorozatot tartottunk a Pataki asszonyoknak a tréningsorozat keretében, mely során a napi főzéssel, háztartás vezetéssel kapcsolatos ismereteiket szerettük volna bővíteni, új szemléletet adni nekik.
A programsorozat során, mint a többi programunk orán is, különféle kompetenciák fejlődhetnek.
Az itt megszerezhető kompetenciák: a résztvevő gyakorlati tudást szerez az egészséges táplálkozás alapismereteiből, megismeri az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos tudnivalókat és a gazdaságos, de egészséges ételek elkészítését, ill. alapvető tápanyagtartalmi ismereteket szerez.
A négy alkalom főbb témakörei:
1. alkalom: Az ételek tápanyagtartalma
2. alkalom: A háztáji alapanyagok felhasználásának előnyei
3. alkalom: A hagyományos ízek egészséges elkészítési módjai
4. alkalom: A gazdaságos főzés alapvető elemei, környezettudatosság a főzés során (hulladékmentesség).
A főzőklubok résztvevői legtöbben gyakorló háziasszonyok, illetve néhányan most kezdenek saját háztartást kialakítani. A főzésekhez lehetőségünk volt használni a Pataki Önkormányzat újonnan kialakított, modern, felszerelt konyháját, így a körülmények adottak voltak a közös élményszerzéshez. A részvétel feltétele a fehér köpeny, vagy váltóruha használata volt, hogy a higiéniai szabályokat minél pontosabban betarthassuk.
Az egyes alkalmak hasonlóképpen épültek fel: Az elején a meghívott dietetikus, életvezetési tanácsadó felvezette az aktuális témát, amihez minden résztvevő hozzátette a saját tapasztalatait. Ezután lehetőség volt kérdéseket feltenni, melyre közösen keresték a választ, majd jött a közös főzés, amit a helyi szakácsnő vezetett. Ő, a dialektussal a témához kapcsolódva előre egyeztetett receptet készített elő, melyből annyi adagot főztek, hogy a helyi szociális étkeztetésre szorulókat is ellátták. Nem minden munkafolyamaiba vehettek részt a tréning résztvevői, leginkább csak az előkészítésbe, viszont az összes főzési folyamatot végigkísérhették.
A hulladékmentesség egyre divatosabb kifejezés városi körökben, de ma táplálkozási tanácsadónak elmondta saját lépéseit afelé, hogy ő személyesen hogy éli meg a környezettudatosságot a háztartásában, az ételek beszerzésében, és a főzésben.
Erről szólt a mai alkalom és utána volt a beszélgetés és főzés.
Most a szakember saját jegyzetei alapján készítettük el a beszámoló fennmaradó részét: Lépések a hulladékmentesség felé: • Ugyanúgy legyen nálad vászonszatyor (tarts mindig a táskádban egyet) és/vagy kosár (ezt az autódban, bicikliden is tarthatod) mintha piacra mennél.
- Hasznos még néhány kisebb textilszütyő, behúzózsinóros zsákocska vagy tüllzsák a kisebb dolgokhoz. Ha ilyened nincs, az otthon még a nejlonzacskós időkből eltett pár újrahasznált zacskó is jó, nem kell emiatt vásárlásba
fognod! - Nagyobb mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt (alma, krumpli) nyugodtan tegyél a saját zacskódba, rá tudod ragasztani a címkét vagy lemérik a pénztárnál. Érdemes szólni vagy mutatni, mi van benne, ha nem áttetsző a zacskód.
- Egyáltalán nem muszáj bármilyen zacskót használni: egyszerűen mérd le az árudat a mérlegen és az egyik darabra tedd a vonalkódot (pénztárnál történő mérésnél is működik)
- A péksüteményeket is teheted a saját zsákodba, ha nincs, még mindig jobban jársz a papírtasakkal, mint a műanyaggal. Ha vigyázol rá, újra is tudod használni. Bevallom, a kenyeret el szoktam venni mindenféle zacskó nélkül, a kosárban a többi élelmiszerre teszem, a pénztárnál pedig én veszem el, a pénztárosnak nem kell megfognia. Higiéniai szempontból vitatható, ennyi szerintem belefér.
- Sajttal, tejtermékkel kapcsolatban a szupermarketekben annyit tudsz tenni, hogy minél nagyobb kiszerelést választasz. A tejfölös vödör jól jöhet majd a következő alka lommal a piacon! Tojásból a papírdobozosat válaszd.
- A húsos, felvágottas pult szokott nehézséget okozni. Tapasztalatom szerint a legtöbb üzlet nem csomagol a magunkkal vitt dobozba. (Legutóbb hosszan álltam sorban a pultnál egy szál kolbászért, mert az önkiszolgáló részen csak vákuumcsomagolt volt, de sajnos a pultnál sem kaphattam meg nejlon nélkül, mert nincs hova ragasztani a címkét… Ilyenkor van az, hogy vannak ötleteim, de nem állhatok le a mögöttem növekedő sorban népnevelni.) Még mindig jobb a pultnál fóliás papírba csomagolt felvágott, mint a tálcás: a fóliás papírt újra lehet használni, vagy le lehet választani a papírról és a fóliát el is lehet mosogatni, mielőtt a szelektívbe teszed.
Tehát hazaviszem a beszerzett nyersanyagot, és jön a főzés. Említettem a menütervet. Vásárlás közben pipálom, így nem veszek semmi feleslegeset, de amikor hét közben főzni akarok, minden van otthon, csak a napi fogyó dolgokkal kell kiegészíteni.
A főzéssel kapcsolatban úgy lehet hulladékmentesíteni, ha komposztálsz. Szerencsések, akik, mint mi is, a saját kertjükben tehetik ezt, de már megoldható – és akik csinálják, azok szerint nem is ördöngösség – a beltéri gilisztakomposztáló. Ha sok zöldséget tisztítasz, a héjakból készíts alaplét és fagyaszd le, vagy magát a zöldséghéjat is gyűjtheted a fagyasztóban, és egy nagyobb adagot használj fel később. Fagyasztani kiválóan lehet befőttes üvegben, ha nem töltőd teljesen tele.
Konyhai eszközök terén én elég minimalista vagyok, kevés és tartós edényem van, amik a konyhában már használhatatlanok, azokból lesz a kutyaitató lábos, illetve nyáron mindig teszünk ki vizet a méheknek, madaraknak is. Volt már, hogy egy régi tepsiben rukkolát neveltem, de a műhelyben is használhatók festésre, tárolásra. Ha le kell cserélnem, műanyag fogantyú nélküli fém edényt keresek majd, és igaz ez az evőeszközökre, szedőkanalakra is. A gyerekeink még mindig a színes ikeás műanyag poharakat, tányérokat használják, szeretik és ezeket sem cseréljük le csak azért, mert kinőtték. Amíg jó, addig használjuk, és szerintem ez az egyik legfontosabb: az élettartamuk valódi végéig használni a tárgyainkat.
