A nyugat -nógrádi Nagyoroszi mikro központú térségre jellemző a strukturális és elhúzódó munkanélküliség, a képzett munkaerőhiány, elvándorlás és az egyre súlyosbodó leszakadás mind a hátrányos helyzetben élő lakosság, mind térségi
szinten.
A „Gazdálkodj okosan!” – Önálló életre képesség tévő tréningsorozatunkkal a konzorciumban lévő településeken élő hátrányos helyzetű lakosságot próbáltuk meghívni és bevonni olyan programokba, mely segít nekik a társadalomba visszatagozódni. Távlati célként azt tűztük ki, hogy ezáltal a program által közelebb kerüljenek a munka világához, elősegítve egy későbbi munkavállalást és sikeres munkába állást. Jelen program a Pataki Művelődési Ház konyháján valósult meg, közfoglalkoztatott személyekkel, illetve főként azokkal, akik egyéni fejlesztésbe is be vannak vonva a helyi mentor által.
Egy Főzőklub elnevezésű, 4 alkalmas programsorozatot tartottunk a Pataki asszonyoknak a tréningsorozat keretében, mely során a napi főzéssel, kapcsolatos ismereteiket szerettük volna bővíteni, új szemléletet adni nekik.
A programsorozat során, mint a többi programunk során is, különféle kompetenciák fejlődhetnek. Az itt megszerezhető kompetenciák: a résztvevő gyakorlati tudást szerez az egészséges táplálkozás alapismereteiből, megismeri az alapvető élelmiszerekkel kapcsolatos tudnivalókat és a gazdaságos, de egészséges ételek elkészítését, ill. alapvető tápanyagtartalmi ismereteket szerez.
A négy alkalom főbb témakörei:
1. alkalom: Az ételek tápanyagtartalma
2. alkalom: A háztáji alapanyagok felhasználásásnak előnyei
3. alkalom: A hagyományos ízek egészséges elkészítési módjai
4. alkalom: A gazdaságos főzés alapvető elemei, környezettudatosság a főzés során (hulladékmentesség).
A főzőklubbok résztvevői legtöbben gyakorló háziasszonyok, illetve néhányan most kezdenek saját háztartást kialakítani. A főzésekhez lehetőségünk volt használni a Pataki Önkormányzat újonnan kialakított, modern, felszerelt konyháját, így a körülmények adottak voltak a közös élményszerzéshez. A részvétel feltétele a fehér köpeny, vagy váltóruha használata volt, hogy a higiéniai szabályokat minél pontosabban betarthassuk.
Az egyes alkalmak hasonlóképpen épültek fel: Az elején a meghívott dietetikus, életvezetési tanácsadó felvezette az aktuális témát, amihez minden résztvevő hozzátette a saját tapasztalatait. Ezután lehetőség volt kérdéseket feltenni, melyre közösen keresték a választ, majd jött a közös főzés, amit a helyi szakácsnő vezetett. Ö, a dietetikussal a témához kapcsolódva előre egyeztetett receptet készített elő, melyből annyi adagot főztek, hogy a helyi szociális étkeztetésre szorulókat is ellátták. Nem minden munkafolyamatba vehettek részt a tréning résztvevői, leginkább csak az előkészítésbe, viszont az összes főzési folyamatot végigkísérhették.
A dietetikus nagyon érdekes témát hozott: arról beszélt, hogy, amit ma magyar konyhaként emlegetnek, a nehéz, zsíros ételekkel, jórészt a 19. század elején vált elterjedtté. Addig is sokat változott, hiszen honfoglaló eleink étlapján más fogások: gabonakásák, sült húsok szerepeltek. A korszerű táplálkozástudományi ismeretek szerint érdemes újragondolni, mi lenne a mai életformához illő táplálék.
Meghatározott tápanyagbevitel mellett kellett megoldani, hogy változatos legyen az étrend, és ne vegyük el a betegtől a megszokott ízeket. Miközben elkészült a legnépszerűbb magyar ételek egészségesebb változata, kiderült, hogy érdemes továbbgondolni az ötletet. A hagyományos recepteket átalakíthatjuk úgy, hogy fogyaszthassa cukorbeteg, lisztérzékeny, fogyni vágyó és egészséges ember is.
De a hagyományos ízeket megőrizve is lehet egészségesebb az étel. – A nyersanyag beszerzésénél érdemes a zsírszegény húst, sajtot, tejterméket választani – tanácsolja a dietetikus. – Fontos kérdés, hogy zsírral vagy olajjal főzünk, és mennyit teszünk az ételbe. Egészségesebb választás az olaj, de az energiatartalomban nincs lényeges különbség a két zsiradékféleség között, ezért minél kevesebbet használjunk belőlük. Konyhatechnika terén is választhatunk korszerű főzőeszközöket, például a jénai, a teflonedény, az alufólia vagy a sütőzacskó lehetővé teszi, hogy kevesebb zsírral ízletes étel készüljön. Lehet módosítani a receptet. Ha az összetételt egy kicsit átalakítom, például a lebbencslevesbe kevesebb tészta és burgonya kerül, de több sárgarépa, akkor egészségesebb az étel, bár az íze egy kicsit más lesz. Ha a receptet nem tudjuk megváltoztatni úgy, hogy a zsírt vagy a gyorsan felszívódó szénhidrátot helyettesítem valami hasznosabbal, akkor a mennyiséget lehet csökkenteni. Például a krumplis tészta összetételén nem lehet módosítani, ezért cukorbetegnek, fogyni vágyónak azt tanácsolom, felezze meg az adagot, és egyen hozzá több kovászos uborkát.
A zsiradék csökkentése mellett ajánlott a szénhidrátok glikémiás indexére figyelni, és azokat a szénhidrátokat érdemes előnyben részesíteni, amelyek lassan emelik a vércukorszintet. Ezért a tojással gyúrt száraztészták helyett jobb a durumlisztből készülteket választani.
Hasznosabb teljes kiőrlésű lisztet használni, és érdemes újra felfedezni a hagyományos gabonaféléket, a zabot, a tönkölybúzát, a hajdinát, a kölest. – A babgulyás készítéséhez kevesebb babot, helyette több zellert, zöldséget, sárgarépát használok – sorolja a tippeket Márta. – Gulyáslevesnél a burgonya mennyiségét csökkentem, és több zöldséget teszek bele, sovány marhahússal és pulykacombbal készítem. A halászlé a zsírtartalom csökkentésével lehet egészségmegőrző étel, lehűtve könnyű leszedni a tetejéről a megdermedt zsírt.
Minden résztvevő elégedett volt a mai alkalmon hallottakkal és a jókedvű közös főzéssel.
